Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Eredet, Ősok, Rend

Az Eredet, az Ős-ok, a Rend működése-hova találjon vissza az ember életútján?.
Amikor az ember keres, kutat, sodródik céltalan, az azért van, mert lövése sincs az irányról, a Nagyobb Akaratról, viselt dolgairól, keresztjéről, megéléseiről, stb...
Aztán eljuthat oda, hogy megismerje a szellemi irányzatokat, vallásokat, vállalásait, majd levetve identitását, kötöttségeit a transzcendensbe 'esik', lesz sejtése az Unio Mysticáról.
Egységélmény, tudat, nincs más...és ezután?.
Talán leéli életét és ezen tudatban nem árt, csak javít karmáin a megszabadulásért...
48269004_1028121120706256_977968515770220544_n.jpg
Talán üressé válik, s célok nélkül elvan, míg van...
Vagy ráébred arra, miért is fontos családban és közösségért tenni isten adta dolgunkat?.
Mert itt nem ér véget- amit tudsz, alkalmazd, élj vele! A tapasztalás azért kell elvonulva, mert amúgy nehézséget okoz eljutni Egységbe; így ez a folyamat segítheti ezt az Ébredést.
Leszületéskor nemzettségbe, családba kerültük más-más mintákkal, saját sorskönyvvel, rezgéssel, személyiséggel és a világban is működnek ható erők globálisan is, meg szanaszét is.
Hogy lehet jól élni benne mégis, ha tudjuk, hogy van karmikus ok és okozat, vannak vágyak, meg le is tehetők, mi által kerülhet szinkronba e két dolog?. A Vagyok és az Én vagyok?...
Képzeljük el, hogy a Jó Isten, a Kozmikus istenség, a Legfelsőbb Akarat kiáradása szerteágazó minőségekre bomlott, majd azok is, és így tovább...
A harmónia is kódolt, mert egyedeit párban hozta létre, hogy alkalmasak legyenek sokasodni, életet élni. De ahogy ők különböznek és a rájuk ható energiák is, bizony eltévelyedhetnek, van hozzá szabad akaratuk.
Amikor betartják az íratlan Kozmikus szabályokat, meg ráébredtek az erkölcsi normákra, akkor már volt tapasztalás a vétségről, a bűnökről, a visszahatásról.
48361195_1028121084039593_4232159115897470976_n.jpg
Leírták az ok-okozat törvényét, ill. az ősi népek megfigyelték belső-külső folyamataikat az életévek alatt és tanításokat kaptak. Ezeket felismerték a külső erők ráhatásaiban is és szimbólumok, analógiák tana jött létre.
A tradiciók őrzik és követik a saját megigazulásokra szolgáló tanításokat és követőik azok szerint tesznek. Bizonyára kevesebb vétséget követnek el, hiszen amit követnek nem evilági eszme, igazodni kívánnak az isteni parancsolatokhoz..., ha azok tiszta útmutatàsok, s nem dogmákkal, ferdítésekkel torzítottak.
De nézhetjük úgy is, hogy jöttek ide istenségek, "alászállottak az Égből", s tudást adtak az embernek, amihez tartva magukat felépülhettek társadalmak...
Tehát kell valami szilárd alap, valami érték- és időtálló, stabil Rend, amihez tartva magunkat bármilyen inger, lecke, áramlat ér, lehet igazodni, visszarendeződni, s aztán követni is. A Zen kövek pl. jól példázzák ezt struktúrát.
48064381_1028121060706262_3055149068167675904_n.jpg
Vagy: "Alattad a föld, feletted az ég, s benned a létra."- hiszen mehetek felfelé is istenkeresésem okán, meg mehetek lefele is és váltogathatom a fokokat szétnézve, hátha találok boldogságot olykor, s végül rá kell jönnöm, hogy helyt kell álljak lent, de az égi útmutatás szerint, vagyis létraként kell működjek, hiszen összeköt létezésem mindkét síkkal. 
"Amikor a kettőt Eggyé teszitek..."
Ezért a megismerés fontos..., mivel minden energiák vagyunk különböző töltettel, elkerülhetetlen a reakció, és valamerre mozdít.
Ha van belső tartásom, akkor csak akkor mozdulok, ha annak ideje van, s akkor azt legjobb önként megtenni, nem megvárni a sors kényszerítő erejét...
Ha nincs tartásom, akkor csapódok jobbra-balra, s hol békében, hol haragban, de valahogy mindig ér valami tanítás...-meg kell találni azt, ami fontos, amihez igazodhatunk, s lehet, hogy mások nem értenek ekkor sem, de nem baj, mert ha te tudod, hogy a cél nem érdekekből áll, hanem magas szintű tudati működéssel, akkor amit élsz, az nem hiábavaló és az életképes, hasznos is.
Persze legtöbben nem másznak a létrán fel, elég bajuk van magukkal, másikkal, mindennel, és nem változtatnak, mert nem értik a Lényeget...
A férfi-női minőség, a család, a köz-Ős-ség, a nemzettség,... akkor boldog és teremtő, ha viszonyulásaikban nincs elkülönülés, mindenki Egy, s nem életellenes a jelenlétük, hanem építőleg hat. Kölcsönösen segítve egy/mást (akár), s persze ez bizalmat feltételez, de ha van istenkép, akkor ez nem lehet kérdéses...
Az pedig eleve szükséges belátás kell legyen, hogyha mi voltunk saját őseink, akkor később is megágyazunk magunknak tetteinkkel, ahogy gyermekeinknek, unokáinknak is tesszük..., vagy nem tesszük.
Az ősöket követni...ne azt, azt a szellemiséget, azt az irányt találjuk meg, ami felszabadít nehézkes élettől, de annak nem feltétele az a kivonulás, amivel magamat akarom megváltani kizárólag, s tegye mindenki más is.
Ha Rendben vagyunk, nem is megszabadulást akarunk, hanem élni, jól élni, szeretni, szeretve lenni,...-ekkor tudunk hálásak lenni mindenért, s ezért is olyan értékes minden élet.
Ha megborultál, keresd azt, ami feltárja okaid, s ha leszűkítjük a kört, kiderül az, hogy alapjában van gond a női megéléssel, a férfi minőséggel, a családokkal, közönnyel...
Lehet bajod társaddal, munkáddal, szülőddel,... stb, de a tükre az, hogy tudod-e, miként tudsz boldogulni milyenségeddel; s ezután lehet kifelé haladni, hogy minden mást tisztázzunk, hol csúszott el, miért az van/volt, ami...
48092373_1028121034039598_7891843213437173760_n.jpg
A Rendet nem félni kell, nem követelni, s nem is megtanulni; ez egy belső késztetés, igazodás, tanulási folyamat -is-, és bár lehetsz bàrmilyen, élhetsz éppen bármit, ezen felismerés tesz teljessé, ez tud visszavezetni gyökerekig, s ekkor látod az égig érő fa ágait, és megtartó erejét.
Eredet/eredeztetés/erezet...milyen érdekes, hogy mind visszautal a származásra, melyből aztán sokfelé tágulhatunk, s el is veszíthetjük egymást?..., mint ahogyan vissza is tudunk találni.
Nem kéne nagy köröket futni, ha a szakralitás vezetne mindenkit, mert akkor olyat Teremtene, ami összhangba kerül az élet táplálásával, a szer-etettel. Teremteni sok felé lehet, csak nem mindig kellemes az 'aratás'.
Az isten az Élő isten, ki Éli életet rajtunk keresztül (is), s gyermekeiben is az élet virágzik...minden síkon, minden szinten. Mi lehetne Isten adta dolgunk más?...

/Saját Forrásból merítve/