Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új generáció..., mint mindig...

Az új generációs gyerekekről keringenek olyan meglátások, hogy mennyire mások, miket hoztak ide és mennyire fontos nekik az individuum megélése, a saját képességek kibontása, mennyire látnak jól és tisztán és átlátnak dolgokon, óriási szeretet van bennük.
Anyaként én is látok ezt-azt, ill. valamelyest magamban is felismertem dolgokat és bizony azonosulva a trendi fogalmazásokkal kiderülhet, hogy élhető is.
Ma ezen csak mosolygok, mert közben a képletelemzés megválaszolta a miérteket, mi a harcosság, mit tanít, mi az "indigóságom" oka, hogyan jelenik meg és a kicsikben ez milyen, miként van "kristálygyermekre" emlékeztető vonásuk, stb... Aztán persze ebből is fel lehet ébredni és meghaladni, és már nem is skatulyáz be a dolog, nem kell mindig harcolni, vagy indigó színt élni, s nem is lehet, mint ahogy mindig szívtérben sem létezni. Minden szinten mozgat valami a mindennapokban.
Tehát, oda lyukadtam ki, hogy ha mi voltunk saját őseink is, és a köv. generációkban is testet öltünk (márpedig erre is van hiteles jelenség a kicsi gyerekek szájából, vagy analizálva előző életeket), akkor számos tapasztalást halmoztunk fel, van mérlegelési képesség, a dolgokat átlátni is tudunk, vagyunk olyan szinten sokan a világban, akikben a tudatosság ott van kódoltan, program szerint.

54515021_1089605547891146_4590861122168422400_n.jpg
Úgyhogy semmiképp nem ad okot elszállni és azt sulykolni a kicsikbe, hogy ők hozzák a fényt, különlegesek (bár azok mind!),megmentők, stb, mert egyrészt olyan terheket raknak rájuk, amit nem érdemes, másrészt vállalásaik szerint bontakozik ki a képesség, és mégis csak itt élünk e földi térben, tehát van közösség-tudat is, be kell tudni illeszkedni, és részt venni szabályok szerint a mindennapi életben.
Mondhatnánk azt is, hogy más bolygókról is inkarnálódnak ide lelkek, meg mi is mehetünk máshova, de ez jelen életben nem ad hozzánk, sőt...még csak el sem vesz... Ezt ezért nem is kutatom, elfogadom és biztos, miért ne,...hiszen valahonnan jövünk, meg a nagyon kezdetleges tudatszintű lények is, akik itt tanulnak-jó esetben-, meg elkövetnek, ill. valahová tartunk is talán, de ez nem oszt-szoroz a burokban, ami lefátyolozza előlünk a teljességet.
Minden eon-ban beteljesítünk ciklusokat és tanítások szerint élünk. Ráadásul más korszakokban is születtek tudók, zsenik, egyszerű emberek, szívvel élők és garázdák is...

Ehhez kapcsolódva az a hit, hogy segítsünk ébredni, meglátni másoknak, mert mennyivel egyszerűbb lenne a világ, és miért nem értik, pedig...,-ebből is van mit tanulni, mert a duális világban nem létezik csak fényesség, a tanítás pedig az, hogy senkit sem kell megmenteni a tanulságai elöl (az is következményekkel jár, ill. ha az sorszerű, úgyis szüksége van rá!), hanem csak kezet kell nyújtani bajban, és élni boldogan, szólni, ha szükséges, tenni, ahogy képesek vagyunk és nem ártani, hiszen végtére egy-más vagyunk és ez a felismerés már nem is tagolja szét a tudatokat…